2008. m-Ton
 |
|
Adrienn 4 év után keresett meg azzal, hogy dolgozzunk újra együtt. Telefonja pontosan egybeesett azzal az időponttal, amikor a közös munkáinkból született dalok nekem is hiányozni kezdtek. Ismét küzdelmes heteknek, hónapoknak néztünk elébe, de úgy érzem, a dalok ugyanúgy kárpótolnak bennünket, mint régen.
* Adriennek most is sok ötlete volt, például a Skorpió gondolat is benne született meg. Ami még érdekesebb, hogy az Ágnes balladájának ötlete is tőle származik. Magamtól sosem írtam volna olyan szöveget, amiben szerepel a nevem, és hogy Adrienn pont engem bízott meg ezzel, csak még pikánsabbá teszi a gondolatot.
ÁGNES BALLADÁJA
(Zene: Szirtes Edina "Mókus")
A kávéház hűsében várta,
hogy végre belép
kit hét óta már
szív-remegve várt,
úgy bízva még!
S a kávénak tükrében elnézte
mély-zöld szemét,
s a bánat árnyát…
mi lassan suhant át
arcán.
S ment a nyárban
jéggé váltan.
Egy szív bezárult…
S mint akit átok sújt,
csak körbe-körbe jár,
képzelt kíntól fáj.
Bár ne vinné tovább
bolond vágyát, szíve búját,
s a perc örök bánatát.
Bár ne hinné tovább
a beleégett, belevésett
hajdani balladát.
Bár ne látná nyomát!
Vele ébred, sebet éget
arcán a régi könny.
Bár ne marná tovább!
Mindig mélyebb, egyre mélyebb….
Átfázva lépdelt a télvégi utcák kövén.
Egy lélek sem járt,
a kávéház sem élt -
régen bezárt.
Ám Ágnes még látta, hogy ott ül benn,
éppúgy, mint rég.
S egy jól ismert kéz
most simítja át
haját.
Ment a télben -
újra ébren.
A szív bezárult…
S mint akit átok sújt,
csak körbe-körbe jár
képzelt kíntól fáj.
ÉGI VARÁZS
(Zene: Szirtes Edina "Mókus")
Voltam már
vágy és remény.
És voltam én
hópehely az Ég tenyerén.
Voltam már
(szomorú emlék,)
ki érzi, mit ér,
(seb, ami fáj még)
már tudom és értem:
értem tépett engem a szél. –
ez volt a cél és az ár…
Pár csepp hitemért.
Így már se könny, se kín nem érhet el,
nem tör szét!
Ne hívd, ne várd, csak engedd közel
a Lélek erejét.
Égi varázs –
mit csak érzel, s el nem érsz.
Mi úgy ölel át,
mint egy láthatatlan kéz.
Ha úgy esel el,
elér, s felemel.
Hogy érezd égi bűverejét,
ha kell.
A SKORPIÓ HAVA
(Zene: Rakonczai Viktor)
Hova hív, s hova nő
vágyaim tava?
Ahogyan ideér
a skorpió hava…
Nem nyughatom!
S nem tudhatom,
hogy miért várlak.
De nincs víztükör,
néma hűs öböl
melyben nem látlak.
Hisz te vagy, te vagy
bennem a vér
és te vagy, te vagy
a lélegzet.
Csak veled, veled
jó ez a világ,
hát ragyogj, ragyogj
a mindenségen át!
Ugyanúgy kell,
és ugyanúgy fáj
csak gondolnom kell rád!
Sose múló
örökös vágy –
Édes szomjúság.
Keserű, gyönyörű,
és néha csak nehéz
tűzön át, vízen át
menni, ha te mész.
Nem nyughatom!
Mert rég tudom,
hogy miért várlak.
Nincs nap sem éj
se út, se tér,
hol nem látlak.
Te vagy, te vagy….
…
Túl a vágyott érintésen
mindegy hol vagy, úgyis érzem,
amit semmi nem takarhat,
amit semmi el nem olthat.
Bármit tennék, egyre jobban ég.
S a húsomba mar ezer érzés.
Ez a kín, mely mégis pont így szép.
…Mégis, mégis így szép.