ZDROBA PATRIK (X-FAKTOR 3. helyezett)
Hontalan c. dal lyric videóval

Végtelenül boldog vagyok, hogy megszületett ez a dal. Ritkán van lehetőségem olyan témát megírni, ami nekem fontos, ami engem feszít szét, amit egyszerűen el akarok mondani. Különösen boldoggá tesz, hogy Patrik nemcsak előadja az érzéseimet – ezek ugyanúgy az ő érzései is, a sajátja ez a világnézet, ahogy nekem. Így jön létre az egység, amiért minden művész a vérét adja; az alkotótársak és az alkotás láthatatlan, egymást erősítő, különleges köteléke. Hálásan köszönöm Patrik és Harmath Szabi!

Miközben írtam, éreztem, hogy a dal maga a megszokottnál több tartalmat elbír és ahogy egyre mélyebbre jutottam a gondolataimban, úgy jött fel bennem a félelem, hogy túl nehéz lesz, és végül a fiókban marad (ez is).  

Amikor Patrik először felhívott, egy könnyed és egyfolytában mosolygó, mégis nagyon bölcs és komoly emberrel beszélgettem. Ezért nem vettem ki egyetlen sort sem a súlya miatt, és csak bíztam benne, hogy jól érzem őt.

Még feléneklés előtt megkérdeztem tőle, nem akar-e mégis inkább egy könnyebb dallal kijönni, mert ennek az iránynak elég bizonytalan a sorsa. A válasz annyira egyértelmű volt, hogy kicsit meg is lepődtem: „Úúú, dehooogy! Ilyet akartam, ezeket gondolom, ennek van értelme!” Tényleg boldoggá tett ezekkel a szavakkal.

HONTALAN
Zene: Zdroba Patrik - Harmath Szabolcs

Élj úgy, hogy erőd több, mint méreg
Ha kínból ébred,
emel téged.                 

Kell majd, hogy legyőzd minden félszed, 
sötét éned,
ösztön-véred.

Oda tarts! És odaérsz.
Kell bátorság, s nincs távolság!

Az ember
bánat nélkül színtelen
elvek nélkül nincstelen
de fénye útján mindig hazaér.      
 

Lélek nélkül súlytalan,
ha célba ért is, bolyong csak céltalan.
S bárhol él,
hontalan.

Légy az, ki másokért is felkel.
Ki nem győz csellel,
hideg fejjel.

Add fel, ha nem maradhatsz ember!
Fuss üres zsebbel,
vérző sebbel!

Oda tarts...

Az ember...

Szellemként él, árnyékban jár.
Békét remél, de így nem talál.

Van tisztább út: rálépni már.  
Úgy is, ha fél.
Úgy is, ha fáj.

Mert bánat nélkül színtelen,
elvek nélkül nincstelen….