2009. M-Ton
 |
|
* A Vágytól vágyig c. dal hangulata és szövege egyik nagy kedvencem.
VÁGYTÓL VÁGYIG
zene: Kaszás Peti
Meleg paplan fűti bőröm.
S vajon mit takar még el?
Nem is látszik – s nem is kell.
Nekem jó. Én úgyis őrzöm;
míg egyszer jobban ég.
Kicsit értem, kicsit még.
Rég nem tudom, miért így keresem.
Üres látszat-érintés.
Csak egy más, egy új érzés….
Viszi a szívemet vágytól-vágyig.
Folyton izzik és folyton fázik.
Közel az álmom és mégis távolodom..
Viszi a szívemet vágytól-vágyig.
Egyszer kell úgy, hogy nem kell másik!
S eljön a nap, hogy már nem csak álmodozom…
Jeges csók és forró kávé –
az éjszakához jár.
Nem is érint, nem is fáj.
Mindig megpróbálom újra.
Míg egyszer lépnem kell.
Kicsit vissza, kicsit fel.
Rég nem tudom, miért így keresem.
Üres látszat-érintés.
Csak egy más, egy új érzés….
MAMA
zene: Rakonczai Viktor
A kéz - mit ma is látok,
ahogy hűti homlokom -
gyengébb tán,
de most is biztos oltalom.
Szavaid is hallom,
ahogy megvigasztaltál.
Ma fakóbb tán a hangod,
de így is szíven talál.
Most fojtogat a félelem,
hogy másképp is lehet.
S egyszer asztalunknál üres lesz helyed..
Jöjj még százszor, arcodon míg napsugár ragyog,
Addig szólj rám, hisz gyermek is csak addig vagyok.
Súgd meg kérlek múltad titkát, ahányszor tudod…
amíg e Föld
az otthonod.
Ma is, hogyha kérném,
lenne báli jelmezem,
s a tű, mit százszor átszúr,
ma sem az én kezem…
És sose jut az vissza,
amit értem vállaltál.
Mégis, hogyha kérném,
ma is helyettem adnál.
Most fojtogat a félelem,
hogy másképp is lehet.
s (egyszer) asztalunknál üres lesz helyed..
Jöjj még százszor, arcodon míg napsugár ragyog,
Addig szólj rám, hisz gyermek is csak addig vagyok.
Súgd meg kérlek múltad titkát, ahányszor tudod…
amíg e Föld
az otthonod.
Valahányszor látlak,
tudom vár egy pillanat
ami, bárhogy félek,
egyszer elragad.
Mama, bárcsak tudnám,
mégis hogy vigyázzak rád,
hogy ez a bölcs mosoly kísérjen minél tovább…
VALAHA VOLT
Zene: Kasai Jnofinn
Mennyi sápadt fényű hétköznap,
mit nem kértünk, csak volt.
S ami elvett egy-egy mondatból
minden fontos szót.
Az a kis csend fáj.
S ehhez nincs szótár,
ha nem jön úgy mint rég.
Mégis hinni kell,
hogy sohasem múlt el!
Mint a rejtett kincs -
ha valaha is volt, még élnie kell.
Sose mondd, hogy nincs!
Csak keresd, hol a láng. Még égnie kell.
Ma is hallom még!
Ez ugyanaz a hang csak más, ahogy szól.
Ami bennünk élt,
ha valaha is volt, még él valahol.
Ahogy a csend is,
egyre nő a távolság.
Itt vagyok mégis –
közelebb, mint gondolnád.
Bár néha nem látsz,
de megkereshetnél…
Mindig lesz idő,
így sohasem késő.
Mint a rejtett kincs ….
Nem marad minden
csak egy mozdulatlan kép.
És nem baj, ha fordul,
mint a változékony ég.
Nézd, amit őriz a múltunk!
Mert veszni hagyni kár.
Amíg jó, amíg fáj,
amíg benne talál,
még szebb jövő vár.