2007.
NYITÁNY
(Zene: Fekete-Kovács Kornél
Telve már a nagyterem
ott ülnek lenn a székeken,
míg mi itt a színpadon állunk.
És tudjuk, bármikor ha itt vagyunk,
csak néhány dal, mit átadunk,
mégis ettől boldog az álmunk.
Másra biztos nem fogad,
ki eljött s végig itt marad,
minthogy lesz még pont ilyen esténk,
s mikor majd koncert végén távozunk
mit szívük mélyén ott hagyunk,
bízunk benne, sosem elég
s jönnek máskor is még!
Mert mi még látni szeretnénk
sokszor, hogy boldog a mosolyuk,
s tőlünk boldog.
Ennyit akarunk, így még maradunk….
Nem csupán a fényekért,
a kincset érő tapsokért,
mindenünk egy csillogó szempár…
S úgy kell a publikum, mely ránk nevet
s a hangulat, mit eltehet.
Végül mindent hazavihet,
máris gazdagabb lett!
Itt látni Önöket
miért jó, az sose lesz kérdés.
Nincs is remekebb!
Úgy fűt a levegő,
édes és lebegő érzés!
Legyen sokszor így!
Itt szól a zenekar csendben:
állni itt nem akar észrevétlen,
hát jó estét, ma így kíván jó estét!
És még
szép reménnyel állunk mind most önök elé,
mert nem tűnik el
koncert után a zene –
a holnapoké, s velünk jön hazafelé,
s hova még megyünk.
S ki marad velünk, itt lesz ha visszajövünk!
Hát addig is jó estét!
Legyen nagyon jó esténk!
Máris kezdhetünk, pár perc még
hát addig is jó estét!
Legyen nagyon jó esténk!
Nagyon, nagyon jó esténk!
Végre indul a műsor….
Nem csupán a fényekért,
a kincset érő tapsokért,
mindenünk egy csillogó szempár…
Úgy kell a publikum, mely ránk nevet,
s a hangulat, mit eltehet.
S koncert végén hazavihet,
máris gazdagabb lett!