2004 Magneoton - m-Ton
Az első lemeznél emlegetett gyors egymásra hangolódás itt már nem volt annyira jellemző. Mindketten mást és mást hallottunk a dalokból és lassabban is haladtunk. Ettől függetlenül ismét egy nagyon színvonalas album született, amit nagyon szeretek és amire ugyanúgy büszke vagyok. (Erről a lemezről választotta Kern András Csudafilm c. filmjének vége-főcím dalát. Szép végszava volt ez közös munkánknak, hiszen nagyon hosszú ideig nem dolgoztuk együtt Adriennel.)
*Már a Zséda c. lemeznél is említettem, hogy Adrienn ötletes és erős akaratú előadó. A Motel c. dalról is egyértelmű elképzelései voltak, képekben látta maga előtt a jeleneteket, amiket szeretett volna elénekelni és nem is tágított addig, míg azt nem hallotta. Rendívül küzdelmes munka volt.
MOTEL
(Zene: Rakonczai Viktor)
Motelszobánk:
hitünk – csodánk
ezer üvegszilánk.
Titok sziget
enyém – tied
lopott idő veled.
S a végtelen,
tovatűnő percekben
még elhiszem,
mindig ez vár ránk.
Meddig a miénk (A motelünk, a szigetünk)
mit örökre kérnénk? (hol lebegünk, hol szeretünk.)
Meddig van idő (Hol maradunk, ha akarunk,)
Hogy ne legyen késő? (hol van esély, hogy velem élj.)
Egy szoba a világ (A motelünk, a szigetünk)
néhány órán át. (hol lebegünk, hol szeretünk.)
De a sarkon túl
ránk egy új nap hull
s egy másik élet vár.
Feszít – kiold
hevít – kiolt
a vágy, mi elsodort.
Szeress, ölelj!
Hisz nincs más hely,
hogy láss, hogy kérj,
s így élj.
S a végtelen…
Meddig a miénk…
MINDHALÁLIG MELLETTEM
(Zene: Rakonczai Viktor)
Ugyanúgy minden új napon
futok végig a városon,
s e monoton világ már
egyre többet kér.
S ha semmi nincs már a zsebemben,
de te látszol a szememben,
mégis szép a reggel,
veled bárhogy ér.
S ha nem látnám többé,
hogy felkel a Nap,
s hogy olvad a jég,
de tudnám, hogy vársz rám
a felhők alatt,
az nekem elég.
Hát bárhol és
bárhogy
ébredj és
álmodj
mindhalálig mellettem,
s nem hiába léteztem.
A földön,
s az égben,
a ködben,
s a fényben
mindhalálig érezzem,
hogy semmi nincs, mit vesztettem.
Ha minden tervem a porba hull,
azt csak egy gondolat éli túl,
hogy milyen lesz az érzés,
mikor átfogsz majd.
Amit hordozok magamban,
ami nincs benne szavakban,
de valahányszor látlak,
tudom sírig tart.
S ha nem látnám…
MESSZE TŐLED
(Zene: Rakonczai Viktor)
Mindegy, ki szólt
csak értem volt.
Új úton jársz
meg kellett látnom.
Más ébred fel
jó érzéssel
és visszavár.
Mért kell így fájjon?
És csak úgy válhat köddé,
ha sosem látlak többé.
Jobb messze tőled
így lesz lassan könnyebb
más cél és más hely –
csak így juthatsz följebb.
Jobb szívem vágya
emlékekbe zárva,
hát menj, hogyha meglátsz,
ne is fordulj hátra!
Jobb mindent látni
jobb messze járni,
inkább, mint csendben
hazugsággá válni.
Jobb messze tőled,
s nem hinni benned
átlépve minden
érted ejtett könnyet.
Nincs bennem vád
s nem szórok rád
száz éjen át
ezernyi átkot.
De valamit elvesztettem.
Most valami mást kell tennem.
S ha valaki másnak látsz, mint voltam,
az is tőled lettem.
Jobb messze tőled…
MÉG ELHISZEM
(Zene: Kiss Gábor)
Míg nem marja tűz
s nem tépi szél
addig még elhiszem,
még vár boldog év,
s nem hullhat szét
végleg az életem.
Itt vagy velem,
s még elhiszem,
ez a sorsunkban áll.
Miért képzelem?!
- Nincs így már.
Még vállalom,
még folytatom
míg egy csepp fény is él,
míg mondhatom:
van esély…
Míg nem marja tűz (Ha egyszer is érzed,)
nem tépi szél (hogy tőlem dobban a szíved)
addig még elhiszem, (ha csak egyszer is tőlem kéred,
hogy lelkem adjam érted…)
még vár boldog év, (Ha egyszer is várod,)
nem hullhat szét (hogy ébren őrizzem álmod,
végleg az életem. (ha csak egyszer is tőlem kéred,)
(úgysem érhet véget, s várlak téged!)
Nem kérhetem,
add most nekem,
amit úgysem tudnál.
De még elhiszem,
biztos vár…
Míg minden újabb reggel
ez lobbant fel.
Míg nem marja tűz….
SZERELEM
(Zene: Létray Ákos)
Hogy jelent egy hét után
egy gyorsan múló délután
többet hosszú éveknél
- mi nem fontos már.
Ez nem csak perc, mi elszalad
érzem, sorsom része vagy.
De mit jelentek én neked,
bárcsak tudnám!
Így csak állok, s nézlek tétován
hátha lesz egy apró jel,
miből elhiszem, hogy ez a varázs
benned sem más,
- mint Szerelem.
Több, mint egy cél - ez szerelem!
Több mindennél!
S minden újabb nappal több lesz ennél.
Bárcsak tudnám!
S elmondhatnám!
Csak még el kell hinnem,
hogy szerelem.
Egy hét csupán – elég nekem
hogy tudjam, van mit féltenem,
hogy itt vagyok csak jó helyen,
s nem vágyom el.
Az olthatatlan vonzalom
benned hol tart, nem tudom.
Ha rátaláltál, úgy mint én
éreznem kell!
Így csak állok, s nézlek tétován…
MARADOK MÉG
(Zene: Rakonczai Viktor)
Mérföldek tengerén
ha rám hangolsz, elkísérlek.
S hangom míg célhoz ér,
szólamként benned ébred…
Ha hallasz, míg hallgatod,
s érzed, hogy én mit érzek,
s mindaz mit gondolok
egyszer majd benned ébred…
Harcolnom volt miért!
S nincs ár, mit meg nem ért!
S ha van még, még mit adhatnék,
maradok még…
Ha hoz valamit a holnapod,
s benne én is megmaradtam,
s ha így kicsit is ott vagyok
néhány apró mozdulatban…
S ha rég nem akarod hinni már
hangom hallva mégis érzed:
rád „Valahol egy Férfi vár”
s könnyebb lesz az ébredésed….
Harcolnom volt miért!
S nincs ár, mit meg nem ért!
S ha van még, még mit adhatnék,
maradok még…