2000 Sony Music
|
(Kasza Tibi, Lajtai Kati, Kasza Gábor)
• Tibivel a Sony kiadó előterében hosszasan várakozva ismerkedtünk meg, ő kottákkal a kezében várta, mit szólnak odabent a Crystal anyaghoz. Miután bemutatkoztunk, elmondta, hogy épp szövegírót keres, így kissé sorsszerűnek tűnt a találkozásunk. Az is kiderült, hogy két percre lakunk egymástól, így attól kezdve sok időt töltöttünk együtt - mondhatni barátok lettünk. Az egyik legjobb humorú ember, akit ismerek és a leggyorsabb észjárású is egyben – (Activity játékaink közben pl. ő a megengedett két perc alatt 5-6 feladványt is megfejtett). Énekhangját a kezdetektől zseniálisnak találtam, a mai napig bármikor szívesen hallgatom. Úgy gondolom, Tibinek van legnagyobb része abban, hogy ez a produkció ilyen gyorsasággal jutott el az emberek szívéhez.
• Kati hangja épp olyan szép és tiszta, mint amilyen a lelke. Határtalanul jóindulatú ember, azon kevesek egyike, akinél bármilyen titok biztonságban van, és aki mindig megmarad olyan természetesnek, amilyen volt.
• Gabiról sokan kérdezik, hogy miért van a zenekarban. A válasz egyszerű: tehetsége ugyanúgy adott, mint a többieké, ám soha nem vágyott arra, hogy frontember legyen, számára tökéletesen elég az eddigi szerepköre. Emellett rengeteget dolgozott és dolgozik a felvételeken, így ő éppúgy része a zenekarnak mint Kati és Tibi. Személyes tapasztalatom: kedves, segítőkész ember, hortobágyi palacsintája pedig páratlan!
AMÍG CSAK ÉLEK
(Zene: Kasza Tibor)
Éjfél múlt épp,
az ágyad mellé lépek.
A szél halkan jár,
te régen alszol már.
Melletted állva még,
csak halkan súgom én,
hogy mért jó nekem,
s hogy mért légy velem.
Szívedben őrzöl engem rég,
bárhol vagy, szíved engem véd.
Így most már mindenem tiéd,
amíg csak élek.
Nem kell, hogy bármi jót ígérj,
nem kell már rég, hogy értem élj,
már úgyis mindenem tiéd,
amíg csak élek.
Ébreszt pár szó,
még régen mindent hallok.
De el nem árulnám
e furcsa éjszakán.
Álmodom így hát tovább,
- mert másképp úgysem hallhatnám
- mert másképp úgysem hallhatnád,
mert nem mondanám/nem mondanád…
Szívedben őrzöl engem rég…
S ha távol vagy tőlem,
mért félnél?
A szívem, míg él tiéd.
Ó értem én…
szíved ismernem, éreznem, őriznem kell!
Míg él, bennem él, s tiéd/enyém…