Szatmári Orsi
2007.
MINDENT A SEMMIÉRT
(Társszerző: Gács Attila)
Könnyű volt, míg nem ismertem múló varázst -
szenvedély így nem kísértett még.
Csak te voltál, s nem kívántam úgy senki mást,
így nem láttam a közelgő veszélyt.
De ledőlt most a hűség szobra, s összetört velem.
Bár elhihetném, hogy helyrehozható.
Tudod, bánom azt, hogy megtörtént, hisz nem hittem sosem
hogy megolvaszthat úgy, mint egy tűzgolyó.
Ó a vágy…
mint bomba, robban rád.
De annyit úgysem ér,
amit adnod kell a bűnödért.
Ó a vágy..
mint bomba, robban rád.
S bár gyorsan véget ért,
de visz mindent a semmiért…
Könnyű volt, míg nem értettem miért jó az éj
ha lángra lobbant, mégsem visz tovább.
Tudom már, hogy amíg tartott pont annyit ér
és minden érzés visszahúz hozzád.