2008

 

Senki más - végefőcím

ének: Széles Iza

 

Végtelen - betétdal

ének: Széles Iza-Popper Péter

Ez a film 2008-ban került a mozik műsorára, az S.O.S Szerelem c. film készítőitől.





 

 

SENKI MÁS

 

Tavon úszó jég a szerelem –

tűnhet könnyűnek egy messzi hegyen.

Jobb, ha léptem halk és óvatos még,

mintha újra csak belehullnék.

 

Hány „valakit” nyelt el a mély,

s hány percet ami nélküled ért,

így semmit sem ért?!

 

Benned megtaláltam mindent,

amit te is csak bennem látsz!

Tudd, hogy senki más

nem ér hozzám el,

így már nem veszítesz el,

és én nem veszítlek el!

 

Puha, könnyű kéz a takaró

ami minket rejt, bár csak egy szó…

Ettől olvad fel egy befagyott tó –

nincs több, mert csak ez OLYAN jó!

 

Hány kavicsot hord el a szél,

s hány esküt dobsz, mit újra ígérsz,  

míg oda nem érsz?

 

Benned megtaláltam mindent,

amit te is csak bennem látsz!

Most már senki más

nem ér hozzám el,

soha nem veszítesz el,

és én nem veszítlek el!

 

Ami volt, ami vár

ami jó, s ami jár,

már csak tőled elég – legyen még

 

Ilyen nap, ilyen év,

ilyen hajnal és éj

sose várt ránk még!

 




 

VÉGTELEN

 

Mennyi elhullt virág,

s elbújt szilánk….                              

A szívnek egy régen ejtett seb éppúgy fáj….                  

Ne is ébressz fel, jobb volt úgy, hogy távol voltál!

 

s most bízom vakon…

 

Hátha átlátsz majd, s nem hiszed, hogy tényleg így van,

hátha mégiscsak hallod azt, mit elhallgattam.      

s hogy véges az út, de mit ma tőled kaptam – végtelen! 

S kell nekem!

 

Lásd, hogy mit megteszek,

csak hogy mellettem itt maradj

és otthont találj.

Hagyd, hogy még jobb legyek,

hogy te jobb úton járj.

 

S mindent jóvátegyek,

hogy ma bízz bennem,  

s élhess úgy, hogy nincs félelem

és elhidd, csak a jó végtelen.     

Végtelen!                                 

 

Aki voltam, már más!

De tényleg hibás az oldal, mit fellapozni többé nem vágysz.

de ha nem félsz, egy új lapon egy új sort találsz.

 

s most bízom vakon…

 

Hátha átlátsz majd, s elhiszed, hogy tényleg így van,

hátha mégis csak hallod azt, mit elhallgattam.     

s hogy véges az út, de mit ma tőled kaptam – végtelen! 

S kell nekem!

 

Addig engem figyelj,           

- s mindig légy jó közel -     

amíg rájössz, aki voltam, már egy más ember!      

El ne hidd, hogy más is kell,     

- el ne hidd, hogy most hagylak el!