2010.
 |
|
ITT ÉS MOST
Zene: Rakonczai Viktor
Meddig él
a régen várt csodám veled?
Gyönyörű még,
amíg csend van benned.
Hát menj, ha hív
a szó, mi szívedig hatol -
s ereje így
kilök a pillanatból.
Nem az arc, nem a hang, nem a kéz
mi fáj, ha holnap nincs itt már.
Ez a perc, ez a nap, ez az év
mit elszalasztottál!
De van-e olyan szép a messzeség,
hogy ne legyen az túl nagy veszteség
mit eldobsz,
mit ellopsz….
ami itt és most még benned ég?
És van-e olyan kín, mit át nem élsz,
ha valamire várva elcserélsz.
Nincs máshol.
Nincs máskor.
Mert csak itt és most van jól.
Nem a csend, nem a zaj, nem a fény
mi fáj, ha másról szól.
Ez a perc, ez a nap, ez az év
mi nincs tovább, mert itt és most van jól.
Várni rád
nem nagy áldozat nekem –
egy életen át
köti a vágy a lelkem.
Csak az fogy el,
mit együtt végigélhetnénk.
És sose leszünk,
akik együtt lennénk.
Nem az arc, nem a hang, nem a kéz
mi fáj, ha holnap nincs itt már.
Ez a perc, ez a nap, ez az év
mit elszalasztottál!
De van-e olyan szép a messzeség…
Van erőd hogy eltaszítsd.
És örök vágy, hogy újraírd.
De mi maradhat távol járva minden álmunkból?
Mi itt és most van jól.
Csak itt és most van jól.
Éld tovább!
Éld tovább!
Tényleg rólunk szól ez a perc, ez a nap.
De csak itt és most van jól.
Éld tovább!
Írd tovább!
Rólam, s rólad szól ez a perc, ez az év…
És csak itt és most van jól.