SOHA MÁR
zene: Szakos Krisztián

 

Az első percek

órákba fordulnak át.

Kínzó képek -

nem hallok, nem látok mást.

 

Kulcsod nálam.            

Párnád is érintetlen.

A jövő ólomsúlyú hirtelen.

 

S mi holnap vár,

már most is fáj:

mert nem lesz úgy, ahogy volt….

 

Soha már!

És úgy válunk köddé,

hogy nem látom többé,

hogyan élsz.

 

Soha már.

Nincs mód, hogy adjam

- másképp vagy jobban -

amit kérsz.

 

Egymást fogva

álmodtunk, s ébredtünk fel.

Most minden szálat

elvágni, széttépni kell.

 

Csak nézek körbe:

ez tegnap otthon volt még.

Most üres.

A falról eltűnt minden kép.     

 

S mi holnap vár,

már most is fáj:

mert nem lesz úgy, ahogy volt….

 

Soha már!...

 

Ha úgy szóltam volna,

ahogyan kértél….

Ha értettem volna,

mit éreztél…

Más lenne minden?

Ha százszor is kérdezem,

nincs válasz SOHA MÁR....